Így is dolgozom

Sokan kérdezték már, hogy hogyan dolgozom én? Van határozott elképzelésem? Vagy elkezdem és majd kialakul? Tudom előre, hogy mi lesz a vége? Hát nem. Nem mindig :) 

Van amikor meglátok egy szalvétát, vagy egy papírt és már látom is magam előtt az elkészült tárgyat vele. Van amikor a tárgyat látom meg, és egyből tudom mi lesz a sorsa. De van olyan is, amikor egy díszíthető valamit a kezembe veszek és agyalok. Vagy valami ahhoz hasonlót művelek. Kipakolom a papírokat, a szalvétákat. Aztán visszarakom. Aztán előszedem a festékeket, aztán azokat is visszarakom. Megint jönnek a szalvéták, festékek, aztán tervezek. Mikor kellőképp nagy a kupi, nekiállok.

Most például úgy, hogy kezembe akadt egy szalvéta, és egészen konkrétan elhatároztam, hogy én márpedig ezt fogom felragasztani a fiókos kis komódra. Ehhez kell ugye arany festék, szalvéta alá alapozó. Lealapoztam azokat a részeket, ahova a szalvétát gondoltam, a belső polcos részt pedig antik rézzel festettem ki, mert nekem ez a kedven "arany" színem.

A felső ívelt rész, és a fiók tehát alapozott, a polcos antik réz. Az oldala és a felső rész lapja még natúr, mert oda még nem volt ötlet.

Aztán úgy gondoltam, hogy az egész felső részét beborítom szalvétával, ezért a lapját is lealapoztam.

Amikor még úgy gondoltam, hogy simán lefestem a hátsó falát aranyra (ez tényleg a metál arany) és majd azon szépen átcsillan a szalvéta.

Miután szembesültem vele, hogy mégsem lesz jó telibe szalvétázni az egészet, úgy gondoltam, hogy megfestem a szalvéta hátterét, vagy legalább valami ahhoz hasonlót, és akkor még alakulhat, hogy hova is ragasztok belőle. Itt tehát a fiók narancs és arany festékekkel, szivaccsal felütögetve.

Így a tetejének a belső oldalát is lefestettem ilyenre, aztán a lapját is a hátát is :)

Az antik rézzel kicsit átfoltoztam a fiókot is, és a szekrényke többi sárgás-aranyos részét is.

Szalvétatervezés, és ez a kép már a sokadik próbálkozásnál készült. De a tetején a telibe minta megvolt az elejétől ugye. Ki is van vágva, és szépen rápróbálva. Az aljára először szintén telibe gondolkodtam, de olyan a szalvéta, hogy mindenképp félbe kellett volna vágnom embereket még jobban, mint fent, így kis mintákat vágtam ki. Nem tetszett. Aztán rájöttem, hogy tépkedem ezt a "betűs" részt, és ez tetszett. Na de ehhez meg nem annyira jó a felső rész, nem?

Pontosan kivágott kicsike mintával? Hát nem. Alul tépett, felül pontosan kivágott? Annyira nem illik össze.

Hát tépkedjünk felülre is még kis darab szalvétákat. Így már egész jó, még ragasztás nélkül is. Legalábbis nekem tetszik :)

Oké. Felragasztottam. De azért még így is eléggé látszik a tépkedés helye. És akkor egy kulisszatitok :) Kenjünk rá repesztőlakkot.

Első fázis kenés közben, természetesen az egész fiókot, aztán az egész felső részét is. Kivéve a polcos részt és az oldalait. Aztán száradásvárás, második réteg a sima repesztőlakkból, jóóóóó vastagon.

Szárítás, majd antik arany antikoló paszta bedörzsölése a repedésekbe. Oldalak lefestése kivűlről, alja, hátulja lefestés. És tadaaaam, készen is van, persze a lakkozás még vár rá:

Hát lehet, hogy valamelyik lépést kihagytam, de nagyjából így történik nálam a dolog, amikor nincs határozott elképzelésem. :)

De azért akad olyan is, amikor van :) Pl. ennél. Ezt egészen konkrétan tudtam, hogy hogyan fog kinézni a végén, amikor megláttam a natúr fényképtartót. Mert ez az. Hátulról kis pöckökkel van odafogva a fa lapocska, amit ki lehet venni, akár cserélgetni benne a képeket. Az egyiptomos fiókos is új faáru, a Pentacolor forgalmazza. Keressétek a hobbyboltokban.

A hátteret ne figyeljétek :) A doboz magassága, vagyis amennyire lehet építkezni 3D-ben a képre, kb. 2,5 - 3 centi. Nem mértem le, de még csomó más dolgot bele tudok képzelni: miniatűr szobaberendezést, gyerekképet apró játékokkal, még egy tablót is, ahol minden gyerek képe ilyenekben van, és ezek lennének felrögzítve a tablóra..... 

Na jó. Azt hiszem most jó sokat írtam, de remélem tudtam megint ötletet adni.